Egy költözés, egy gyermek születése vagy egy vállalkozás indítása nem egy-egy önálló feladat, hanem egy összetett helyzet, amiben a felhasználók sokszor bizonytalanul és szétszórt információk között próbálnak eligazodni.
A kézikönyv ehhez a szemléletváltáshoz nyújt közös fogalmi és módszertani alapot:
- Bemutatja az életesemény-alapú kutatás módszerét és lehetőségeit.
- Támogatja az életesemény szolgáltatás kialakításában érdekelt szervezeteket és tervezői közösségeket (design community) a service design módszereken alapuló sikeres szolgáltatástervezésben.
A kézikönyv azoknak szól, akik életesemény-alapú szolgáltatásokat terveznek vagy fejlesztenek. Segít közös alapot teremteni a vezetés, a tervezés és a fejlesztés között, hogy mindenki ugyanabból a szemléletből induljon ki, és így eredményesebb legyen a munka.
A kézikönyv egyszerre támogatja a frissen csatlakozókat, akiknek gyors áttekintésre van szükségük, és azokat is, akik a részletes kutatási vagy tervezési anyagokkal dolgoznak.
A kézikönyv elsőként tisztázza az életesemény-alapú működés kulcsfogalmait, és bemutatja az egyes elemek – élethelyzet, életesemény, ügy, szolgáltatás, folyamat – egymáshoz való viszonyát.
Ezek a definíciók teremtik meg azt a közös nyelvet, amelyre a későbbi tervezési és fejlesztési munka biztonsággal épülhet.
A kézikönyv bemutatja azt a jogi, technológiai és igazgatási környezetet is, amely meghatározza, hogyan lehet életesemény-alapú szolgáltatásokat létrehozni. A nyilvántartások együttműködése, a szabályozási kapcsolódások és az elektronikus közigazgatás alapfogalmai mind olyan háttérinformáció, amelyek nélkül a tervezési folyamat nem működik biztonságosan.
A kézikönyv harmadik eleme a szolgáltatástervezési (service design) módszertan gyakorlati alkalmazása. Részletesen bemutatja, hogyan érdemes feltárni egy életesemény teljes folyamatát, milyen kutatási és szintetizálási lépésekre van szükség, és milyen módon lehet ezekből koherens szolgáltatási koncepciót formálni.
A hangsúly a felhasználói igények, a jogi környezet és a technológiai lehetőségek összehangolásán van.
A kézikönyv olyan orientációs pont, amely:
- Közös gondolkodási keretet ad minden érintett szereplőnek (szakpolitika, fejlesztés, kutatás, tervezés).
- Segít megérteni, hogyan épül fel egy életesemény teljes kutatási folyamata.
- Módszertant ad a jövőbeni életeseményalapú tervezésekhez, így biztosítva az egységes, skálázható megközelítést.