Az Átfogó módszertan 3 dokumentumból áll össze:
Az életesemény-alapú megközelítés akkor működik jól, ha minden szereplő ugyanazt érti az alapfogalmak alatt és tisztán látja, milyen jogi, igazgatási és technológiai keretek között lehet szolgáltatásokat fejleszteni.
Az átfogó módszertan ehhez ad közös keretet:
- Egységesíti a nyelvezetet a különböző szakmai területek között.
- Átláthatóvá teszi a jogi és technológiai feltételeket.
- Megteremti azt az alaprendszert, amelyre a kutatás és a fejlesztés épül.
Ez a közös keret teszi lehetővé, hogy a különböző szervezetek átláthatóan, strukturáltan és ismételhető módon tudjanak életesemény-alapú digitális szolgáltatásokat tervezni és fejleszteni.
A jogi és igazgatási szakértőktől a tervezőkön át a fejlesztőkig, mindenkinek szól, aki életesemény-alapú szolgáltatások előkészítésében vagy megvalósításában vesz részt a közigazgatásban.
Az Életesemény terminológia a közös nyelv az életesemény-alapú gondolkodáshoz. Ez az átfogó módszertan első pillére, amely tisztázza azokat a kulcsfogalmakat, amelyek nélkül nem lehet koherensen gondolkodni életeseményekről.
A terminológia célja, hogy a fejlesztők, a jogi szakemberek és a tervezők ugyanúgy értsék, milyen elemekből áll össze egy életesemény és hogyan kapcsolódnak egymáshoz a felhasználói és az igazgatási nézőpontok. Ez az egységes nyelv biztosítja, hogy a későbbi kutatás és tervezés ne térjen el különböző értelmezések miatt.
A jogi, igazgatási és e-közigazgatási környezet felmérése a második pillér. Azt mutatja be, hogy milyen szabályozási és technológiai feltételek között lehet életesemény-alapú szolgáltatásokat kialakítani.
A környezet feltárása segít megérteni az alábbiakat:
- Mit lehet igazgatási szempontból optimalizálni?
- Hol van szükség ügyfél-interakcióra?
- Milyen adatkapcsolatok alakíthatók ki?
- Hol vannak a jelenlegi rendszerhatárok?
A módszertan így biztosítja, hogy az életesemény-alapú gondolkodás nemcsak felhasználói szempontból, hanem jogi és technológiai oldalról is megalapozott legyen.
Ez a kézikönyv a felhasználók megértéséhez szükséges szempontokat átlátható és egységes rendszerbe rendezi. Célja a következetes tervezési minőség, kevesebb bizonytalanság, gyorsabb döntés, végül pedig a jobb digitális szolgáltatás.
A kézikönyv a szolgáltatástervezés (service design) módszertanából indul ki. Egy olyan, könnyen alkalmazható keretet ad, ami minden életesemény vizsgálatakor ugyanazt a gondolkodási és tervezési módszert viszi végig.